A szénhidrátokról rovat, I. rész
Az emberi szervezet keményítőt is
tartalmaz. Ez az elsődleges energiaraktárunk. Ha nem jutunk elég táplálékhoz,
vagy kitör rajtunk a pánik, hirtelen menekülni kell, mielőtt elkezdjük égetni a
zsírt, a keményítőtartalékunkat használjuk fel először. Tehát ha éhezünk, vagy
a szimpatikus idegrendszerünk (amitől lényegében aktívabbak leszünk) hatása
alatt állunk, a keményítő jól jöhet.
Az emberi keményítő neve glikogén.
Azt már bioszórán is tanítják, hogy a májban és az izmokban tároljuk. Azért van
1-2 extrémebb hely is… A májunkban 10-12 dkg-ot tárolunk belőle. Szerintem a
legtöbben már átestünk azon, hogy vettünk mondjuk 10-12 dkg parizert a boltban,
és el tudjuk képzelni, az milyen súlyú lehet. :)
 |
| kép forrása: mindmegette.hu |
Persze gondolom, ezt addig lehet
garantálni, amíg rendben van a májunk, és nem ettük vagy ittuk el szegényt.
Legalább is nem vagyok benne biztos, hogy utána is lehetne-e garantálni,
kíváncsi is lennék rá…
Az izmunk nagyon fontos
glikogénraktárunk, és a teljes izomtömegünk 1-2%-a gyakorlatilag keményítő.
Így, az elején feltett kérdés igaz, a testépítők „keményebbek” :) Minél izmosabb egy
testépítő annál több keményítőt tartalmaz. Nem tudom mennyi egy testépítő
izomtömege, de ha valaki tud hozni egy példát, gyorsan ki tudunk számolni egy
közelítő értéket, hogy mennyi keményítőt tartalmaz. Aki tud példát, írja meg
nyugodtan.
Az ember nem is gondolná, de
lassan kiderül, hogy mindenhol ott lapul bennünk a keményítő. Természetesen, ez
nem a szénhidrátdús táplálkozási szokások okozta katasztrófa következménye,
előre szeretnék mindenkit megnyugtatni. A májon és az izmon kívül még a vörösvértesteinkben
tartalmazunk keményítőt, azaz glikogént jelentősebb mennyiségben. De most
jöjjenek az extrémebb példák: fehérvérsejtjeink, az agyunk egy bizonyos típusú
sejtjei, a veséink és várandóság alatt a méh is tartalmaz glikogént.
De miért nem csak zsírokban
tároljuk az energiát? Ha bontjuk a glikogént, mivel ez lényegében keményítő,
bizony glükóz, azaz egy cukorfajta képződik belőle. A cukor most akkor rosszat
okoz nekünk vagy sem? Mi értelme, hogy gyakorlatilag, belülről árasztjuk el
magunkat cukorral, ha szükséges? Nem ártalmas ez nekünk? Különbözik a
táplálékkal a szervezetbe juttatott cukortól?
Szerdán jön a folytatás, és
igyekszünk mindezekre választ adni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése